A nagy diósdi inspirációt követően vettem a solymári csirkés néninél 8 csirkecombot és két mellet azzal a szándékkal, hogy két fordulóban gyakorlásként megfüstölöm őket. Fele tehát ment a jégre, másik felét a Weberbe szántam.
Előzményként annyit, hogy tavaly még azzal szenvedtem, hogyan lehet a faszenet/brikettet rendesen bedurrantani. Frusztrációim közepette még keserűen gondoltam arra, hogyan fogom én 100-120 fok között (vagy hogy Frici is értse 210-250 F között) tartani a hőmérsékletet. A faszenes kémény használat azonban most már stabil, úgyhogy mentem tovább.
A rengeteg videó között végül ez lett, ami low and slow 'tűzrakás' témában irányba állított. A lényeg az, hogy csak korlátozott számú parázsló brikettet helyezünk begyújtatlan brikettek fészkébe, így egy nagyon jól kontrollálható hőmérsékletet tudunk elérni. A videó alapján én 70 hideg brikettre tettem 8 darab izzót, és ez elképesztően jól működött.
(A végén egyébként maradt kb. 30 érintetlen darab, legközelebb kisebb fészek is elég lesz.)
Az alap set-up részei:
- 70+8 brikett a hőmérő alá szekcionálva, így a gömbgrill kéménye keresztbe húzza a hőt és füstöt,
- a szénnel egy szinten egy adag forralt víz a stabil hőháztartáshoz és csöpögés felfogáshoz,
- a brikettek között 15 percet áztatott fél maréknyi faforgács (most Weber hickory),
- 20 órát 5%-os sóoldatban ázó csirkerészek.
A menet délután 3-kor indult. Ekkor az alsó szellőzőt és a felső kéményt is a videónak megfelelően szűkre állítottam.
Aztán ezeket szabályozva tudtam a kitűzött hőtartományban maradni, nagyon is jól.
Négy és fél óráig ki se nyitottuk az eszközt., ez brutális profizmusra utal. Jutalmunk lett ez a látvány:
Aztán bekentük a csikint egy alap Heinz BBQ szósszal, és fél órára még visszatettük.
A csirkemellet sajnos közelebb raktam a tűzhöz, ezért az elég érett lett (a diósdi legalábbis dzsujszibb volt), a combokra meg talán ráfért volna még egy kis napozás a füstön, de az eredmény így is várakozáson felüli lett.
Legközelebb már maghőmérővel dolgozunk.
Előzményként annyit, hogy tavaly még azzal szenvedtem, hogyan lehet a faszenet/brikettet rendesen bedurrantani. Frusztrációim közepette még keserűen gondoltam arra, hogyan fogom én 100-120 fok között (vagy hogy Frici is értse 210-250 F között) tartani a hőmérsékletet. A faszenes kémény használat azonban most már stabil, úgyhogy mentem tovább.
A rengeteg videó között végül ez lett, ami low and slow 'tűzrakás' témában irányba állított. A lényeg az, hogy csak korlátozott számú parázsló brikettet helyezünk begyújtatlan brikettek fészkébe, így egy nagyon jól kontrollálható hőmérsékletet tudunk elérni. A videó alapján én 70 hideg brikettre tettem 8 darab izzót, és ez elképesztően jól működött.
(A végén egyébként maradt kb. 30 érintetlen darab, legközelebb kisebb fészek is elég lesz.)
Az alap set-up részei:
- 70+8 brikett a hőmérő alá szekcionálva, így a gömbgrill kéménye keresztbe húzza a hőt és füstöt,
- a szénnel egy szinten egy adag forralt víz a stabil hőháztartáshoz és csöpögés felfogáshoz,
- a brikettek között 15 percet áztatott fél maréknyi faforgács (most Weber hickory),
- 20 órát 5%-os sóoldatban ázó csirkerészek.
A menet délután 3-kor indult. Ekkor az alsó szellőzőt és a felső kéményt is a videónak megfelelően szűkre állítottam.
Négy és fél óráig ki se nyitottuk az eszközt., ez brutális profizmusra utal. Jutalmunk lett ez a látvány:
Aztán bekentük a csikint egy alap Heinz BBQ szósszal, és fél órára még visszatettük.
A csirkemellet sajnos közelebb raktam a tűzhöz, ezért az elég érett lett (a diósdi legalábbis dzsujszibb volt), a combokra meg talán ráfért volna még egy kis napozás a füstön, de az eredmény így is várakozáson felüli lett.
Legközelebb már maghőmérővel dolgozunk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése